A hangok jógája

Böde István

A különféle kultúrákban már évezredek óta használnak spirituális, gyógyító, ill. önmegvalósító céllal bizonyos mondatokat, szavakat vagy hangokat. Ezeket halkan vagy hangosan ismételgetik, kántálják, éneklik egyedül vagy kórusban. Aki már hallotta pl. a tibeti buddhista szerzeteseket éneklő recitációt végezni zengő basszus hangon, rendkívüli mély hangfekvésben, átélhette annak felemelő drámai hangulatát és tudattisztító hatását. De említhetném akár a gregorián énekeket, a táltosok dobbal kísért éneklését, a müezzin imára szólító, hangos hívását vagy a jógi monoton mormolását is.

Az emberi hangok ilyen használatának mágikus ereje van. Elménket, idegrendszerünket átalakító és gyógyító hatással rendelkezik, bensőnk hallhatatlan központjához, a lélekhez vezet el bennünket.

Egyik ilyen út a mantra-jóga. Az indiai hagyományokban tradicionálisan kialakult mantrákat (hangokat - szavakat) szerte a világon többé-kevésbé jól ismerik a jógázók, attól függően, hogy milyen irányzatot képvisel a közösséget oktató vagy a guru. A mantra bizonyos hangok, szavak vagy mondatok állandó ismétlését jelenti. Pusztán a szanszkrit vagy bármilyen más nyelvű szavak ismételgetésével megvalósítható egy sajátosan kellemes idegrendszeri állapot.

Az ind szemléletben több mantra kifejezetten szakrális jellegű, elősegíti spirituális fejlődésünket és nyitottságunkat, a Mindenhatóval való egységélményt. A jóga szó a judzs igei gyökből képződött, amelynek egyik értelmezése: összekapcsolni, összekötni a "legfelsőbbel", ennek egyik gyakorlati ágazata a hangok, szavak recitálása. A hinduk ún. teremtés-ősmantrája a legismertebb: ez az AUM vagy OM. Ennek sokszori kiejtésével, zümmögtetésével a világegyetemet átható folytonos rezgést, erőt jelenítjük meg, és ezt erősítjük fel a fizikai-éteri testünkben.

A jógi a mindenségben jelenlévő isteni szózatot az AUM (OM) szótag kiejtésével realizálja, hangolja rá szellemét-testét a kozmikus mantrára, amely maga az egység és harmónia, az életerő alapja.

Az "A" a teremtés, mindenben a kezdet, az "U" a kiáradás és fejlődő létezés, az "M" a megvalósultság, befejezettség és visszaérkezés szimbóluma. Rendszerint azonban a kiejtés során az a és u kölcsönösen összeolvad egy o hangzásban, amelyet az m hosszan zümmögtetése követ.

Fontos tudnunk, hogy a megnyilvánult emberi vagy zenei hangok emberi füllel érzékelhetők (áhata szvára) és rögzíthetők. Van azonban némelyiknek "mögöttese" is, ez a meg nem nyilvánuló hang (anaháta szvára), amelynek szellemi tartalma, üzenete van: Isten általi érintettsége. Különböző szerzetesrendek vallásos énekei, a csakrákra ható jóga-mantrák, de az indiai klasszikus zenei világban a negyedhangokat is megszólaltató rágák - melodikus dallammintákat is tartalmazó zenedarabok - is ilyenek.

Az ősi szent irat, a Dhjána bindhu-upanisad szerint a mantra kimondása után a szóvégi "m" olyan finoman és folyamatosan hangozzék, mint a kiömlő olaj, és olyan hosszan, elnyújtottan olvadjon bele a csendbe, önmaga eredetébe, mint a távoli harangszó… Az utolsó, még énekelhető nazális utóhang, amely, úgymond, az orrjáratokban enyészik el, az ezt követő légzésszünetben pedig az indítékmentes békecsend… Ebben a csendben a hang meg nem nyilvánuló része hangzás nélkül szól tovább, jól fejlődik így a "belső fülünk" érzékenysége a csend hangjai iránt.

Kilégzés közben javaslom a következő artikuláló hangzást, az időarányosságot érzékeltetve: Aaauuummmmmmmmmm vagy egyszerűen Ooooommmmmmmmm. A kilégzést követő pauza a légszomj jelentkezéséig tartson, majd mély belégzés (ne erőltessük túl!) után 3-5 s légzésvisszatartást ismét követheti a mantra hosszan kiejtése.

A mantrák meghatározott számú ismételgetését szolgálja a japa (ejtsd: dzsapa) amely golyófüzért jelent. Ezt készíthetjük átfúrt féldrágakövekből, kristályból; mint tudjuk, rezgésük jótékonyan hat az emberi szervezetre. Naturális és jó tapintású a fagolyókból készült füzér, műanyag golyókat ne használjunk! Tartsuk be az okkult szabályt: dzsapánkat tartsuk elzárva, senki más ne vegye a kezébe - "utcai" használat esetén erre a célra használt selyemzacskóban tartsuk a zsebünkben - így mindig kéznél van.

Mantrázófüzérünk kevesebb golyószámmal lehet 21 vagy 49 (a számmisztikában kiemelt szerepe van a 3-as, ill. 7-es számoknak, ill. azok szorzatának), bár közel egy félórányi meditatív gyakorlathoz 100-120 darabos szükséges - ez utóbbit ajánlanám. Akár a nekünk megfelelő hangzás, akár a jelentés alapján választottunk mantrát, ne váltogassuk hetenként, de még havonta sem, mert akkor jótékony hatása nem tud érvényesülni! Segítheti döntésünket, ha többféle mantrát "ízlelgetünk", melyik hangzása kellemes, közömbös vagy idegen számunkra.
Különös jelentőséggel bír az alábbi két mantra:
Om Namah Shivaja - áhítattal tisztelem bensőm isteni erejét, Om Brahmá Om - erőm Istenben, Isten erőmben.
Elterjedt spirituális mantrázás az isteni inkarnációk neveinek ismételgetése:
Hare Krisna Hare Krisna Krisna Krisna Hare Hare - Hare Rama Hare Rama Rama Rama Hare Hare. (Hare: Isten személyiségének energiája.)

Ha gregoriánt hallgatunk, közben mantrázhatjuk Jézus Krisztus vagy Mária nevét. A szavak jelentését is átérezve, ismételgethetjük: nyugalom - béke - nyugalom. Minden törekvő érzi, hogy csak a belső békén keresztül érhető el a külső békesség. Elvárásoktól mentes önfelajánlásunk már önmagában is békéhez vezet, megelégedettségünk, elfogadó szeretetünk, csendes szemlélődő figyelmünk pedig fokozza ezt az érzést.

Sokan használják a tibeti mantraformulát, Om mani padme hum ("Megidézem a teljesség útját és tudományát, hogy halhatatlan szellemem drágakőragyogása elárassza a felébresztett öntudat lótuszának mélységes közepét, engem pedig sodorjon magával az elragadtatás, hogy széttörhessek minden bilincset és minden horizontot"). Az egyik legrövidebb imádság az "úgy legyen", vagy "legyen meg a Te akaratod", az ámen, ill. annak perzsa és arab variánsa az ámín (Ámennnn... Ámínnn...).

Természetesen a több tucatnyi alapmantra felsorolására nincs lehetőség, de figyelmükbe ajánlom a zaklatott idegrendszer csillapítására az ún. zümmögő légzést (Brahmarai pranajama). Két középső ujjunkkal fülünket elzárjuk, nyelvünket a fogsor felső részéhez érintjük, mélyebb belégzést követő légzésvisszatartás után egyenletes kilégzés közben zárt ajakkal "mmm..." hangot zümmögünk. A külső zajingerek kizárása közben a zümmögő "m" hangzás átjárja testünket.

Klinikai kísérletek sora bizonyította a mantrázó meditációk kedvező hatását a hipertóniára, a vér magas koleszterinszintjének csökkentését is kimutatták kb. félévnyi rendszeres mantrázás után. Hosszabb időn át végzett mantrázás hatására megemelkedik az ún. "örömhormon-" (endorfin) szint, amelynek derűsebb közérzetet okozó hatása van, különösen akkor, ha a választott mantrához esztétikusan is szép képet vizualizálunk.

A hanghatások ősi gyakorlatát életmódunkká tenni: valódi művészet. A szavak jelentése a rendszeressé vált ismétléseken keresztül válhat uralkodóvá életünkben. A tradíciónak irányító ereje van, ugyanúgy a feltételes reflexszé vált szertartásoknak is.

A szokásos reggeli vagy esti mantrázásunk idején gyújtsunk gyertyát, helyezkedjünk el kényelmesen, majd hangolódjunk rá a hanghatások kontemplációjára. Szánjunk egy kis időt tudatunk elcsendesedésére, és ne küzdjünk a felmerülő emlékképeink, gondolataink ellen! Engedjük, hogy lassanként tovatűnjön és kiüresedjen tudatunk. Ezután vegyük kezünkbe a kikészített golyófüzért, és kezdjük el a mantrázást, amelyhez kedvező hatást nyújt a halk, meditatív zene.

<vissza<