Dennis Sugar y Frank

    Tudomásom szerint eddig nem  jelent meg magyar nyelvû baszk nyelvtan. Hivatalos  nyelvészeink ezt a nyelvet titokban tartják.  Gondolkozásra  ösztöklõ  észrevételekre  vezet a baszk nyelvtan törvényeinek tanulmányozása. Felmerül  a magyar-baszk nyelv hasonlatosság, esetleg  a nyelvrokonság kérdése. Ez akadémaiklag szigorúan tilos. Az utolsó tanulmány errõl a kérdésrõl ezelött 130 évvel  jelent meg, az is francia nyelven, francia kiadásban. Azóta mély hallgatás. Ritkán néhány szó olvasható a baszk nyelvrõl, ez a néhány szó tény elhallgatás, és helyt nem álló félrevezetés. Így olvashatjuk  A Jászó Anna kiadásában megjelent “A Magyar nyelv Könyve”, Trézor Kiadó, Budapest, 1995, a 23.oldalon hogy a baszk nyelv egy külön nyelvcsaládot képez, mint pld. az indo-európai  vagy sémita nyelvcsalád. Ennek  a megállapításnak  jelentése:    a baszknak nincs rokonnyelve., légüres  térben született, talán Babelben.

    Tiltakozunk a tudományellenes  álláspont ellen. Tessék gondolkozni és  megállapítani, lehet-e  nyelvhasonlatosságról, esetleg  nyelvrokonságról  beszélni  magyar-baszk vonatkozában. Ezért     az olvasó elé tárunk egy  egyszerû nyelvtankönyv helyett egy  összehasonlító baszk-magyar  nyelvtant.

Benidorm, Spanyolhon,1989-1999.
A Szerzõ.
 
 

    A baszk nyelv ABC-je 22 betût ismer: A,B,C,D,E,F,G,H,I,J,K,L,M,N,O,P,R,S,T,U,Y,Z, (és ugyanez kis  betükkel:a,b,c, stb.). Egy szöveg elsõ szava,  személyes  nevek nagybetûvel kezdõdnek. – Az Y kettõs  i-t jelent.  Mai-i =/Mária/,helyesen:  Mayi.

    Magánhanzók: a, e,i, o, u, y.  A baszk A kiejtése: magyar Á, a magyar É és Ü hang csak egyes tájszólásokban  hallható.

    Az  E, O,U kiejtése,mint  a magyarban.

    Mássalhangzók: ajakhangók: B, P, PH. Ez utóbbi nem  F, hanem mint P+H, robbanó hang  értékû, foghangok: D, T, TH . Ez utóbbi kemény, a H külön hangoztó, torokhang: G, K, KH. -  A  G  mint a magyar G. - Sziszegõ:  S, Z és CH. S = magyar SZ, Z= Z és CH =magyar S. – Folyékony: L, LH, R, RH.  Az LH és a RH két hangként  ejtendõ. Az R és a kettõs RR: ugyanúgy hangzik mint a magyarban.
 
 

  Robbano     Ajakhang      Torokhang       Foghang
  Gyenge            B                  G                   D    >     J
  Erõs                  P                   K                   T     >    TT
  Hehezett          PH                 KH                 TH          -

  Sziszegõ
  Erõs                  F                    -                    Z    >   CH
  Széles                                                         S    >   CH

  Nyelvhang
  Gyenge                                R
  Erõs                                      RR                   L    >    LL
  Hehezett                               RH                 LH          -

  Orrhang
  Gyenge             M
  Erõs                                                             N    >   Ñ
  Hehezett                                                     NH

    Ezek ugyanazok, mint a magyarban: pont(.), vesszõ (,), vízszintes kettöspont (¨), kérdõ (?) és felkiáltó jel(!), pontos vesszõ (;), függõleges kettõspont /:/, kötõjel (vagy gondolatjel, vagy elválasztójel) (-), zárójel ( ), idézõjel (“ “), gondolatjel (...).

    Létezik egy különleges jel, a tilde, amely csak az n betü felett található (Ñ), ezt mint a magyar  Ny hangot kell kiejteni.

    A pont a mondat végére kerül, ezen kivül még a szó rövidítés megjelölésére  szolgál. Pld.: < J. M. J. lagun nezazue> = / Jézus, Mária, József segíts engem/.

    A kérdõjel a kérdés végére kerül. Pld._ <zer diozu?> =/mit  mond?/  - A felkiáltó jel a felkiáltást, vagy a felkiáltó mondat végét jelzi, pld.: <Eup! zer bozkariora!> =/ Hej! Micsoda öröm!>

    A pontos vesszõ a  mondat különbözõ részeit választja el. pld.:< deitu zuten;  bainan ez omen zuen ihardetsi ere> = / hívták ugyan; de úgy látszik, hogy nem is felelt/.

    A vesszõ szétválasztja a felsorolás elemeit. Pld: <haur ezti, prestu,saindu bat.> = / egy kedves, okos és áhítatos gyerek/, továbbá minden  olyan esetben, mint ez  a magyarban is használatos.

    A kettöspont idézetet, felsorolást vagy  következtetést  jelez. Példák: <erran zion: bai jauna> =/ azt mondta neki: igen uram./,  - < asteko egunak dira: astelehena,  astaartea ...> = / a hét  napjai: hétfõ, kedd, .../,  - < hasaretu zen: zelako seinalea> = /megharagudott: ez mutatja, hogy  bûnös/.

    A kötõjel  összeköt egy szétválasztott szót,  párbeszédben a beszélõ személy cseréjét mutatja, egy mondatban szétválaszt  különbözõ elemeket.

    A zárójel egy másodrangú, de  mégis fontos tényt, gondolatot jelez egy mondaton belül. Pld._<nunbait irrakuri dut (ez othe denetz Axular-enliburuan) jarraiki zen> = /olvastam valahol ( talán Axular  könyvében), hogy volt valaha../

    Az idézõjel  meghatározza  egy idézet kezdetét és végét. Pld.: <erran zion: “bai jaun”> = /azt mondotta: “igen, uram”./

    A gondolatjel egy befejezetlen mondatot, vagy  gondolatot jelez, többnyire az olvasóra bizza ennek  befejezését. Pld.: <Zaharenna biziki ona zen, bertzea aldiz . . . bego hortan> = / az idõsebb fiú jó volt, ami a másikat illeti . . .ne is beszéljünk róla/.
 
 

3. Fejezet.

I. A Szó.

(a) Hangutánzók.
(b) Valósznû sumér  gyökök.
(c) Gyök és rag.

II. Képzett szó.

(a) Képzés mód raggal.
(b) Képzésmód elõraggal és képzõvel.
(c) összetett szavak.

III. Szócsalád.

A  szógyök <kar> = /vinni/.

IV. Fejezet.

        Az õs-szavak eredete

Rövid történelem.  Történelem elõtti idõk. Ôsnyelv,Atlantid, Kelta, Ibér, Sumér, Középtengeri Történelmi idõk.  Latin, Arab, Spanyol, Francia, Idegen nyelvek.
Hangtan.

        V. Fejezet Szókincs.

Magán-és mássalhangzó illeszkedés  törvénye.
Fõnév,melléknév,határozó, ige.
Szóképzés elõraggal,szópárral, ikerszóval.
Megjegyzések.

    Ôsszavaknak nevezzük azokat a szavakat, amelyek megengedik, hogy belõlük uj  szavakat képezzen a nyelv.  <Argi> = /fény/ >> <argitu> = /fényezett/ képzett szó.

    Hangutánzó szavak, mint nevük mutatja  egy hangot  utánoznak,mint más nyelvekben is, mint pld. a magyarban. < Kuku> = /kakuk/, - < uhuri>= /ordítás/,-  <firfira> = /zöngés/ (a száraz levelek zöngése).

    Szógyök:  általában rövid szó, amely az általános értelmet fejezi ki. Ebbõl  származik  a  szócsalád. < Argi> = /fény/ >> <arge> = /sötét/, <artizar> = /hajnalcsillag/.
 
 

    A szó végre kerülõ raggal uj szó kepezhetünk. A ragozott szó lehet tovább ragozni, mint a magyarban. Pld <argitzaille, argimendu, argitsu> =/világitó, világitás, világos/ szavakban az   argi szógyök, ehhez járul a <-tzaite,mendu, tsu> rag.

    Az összetett szó  két szó egymáshoz illeszkedésébõl jön létre.Pld.: < sagar-arno> = /almabor/. képzése mint  a magyarban,ellentétben pld. a francia nyelvvel,  ahol van egy uj szó: cidre az  almaborra.

    Elõraggal szintén lehetszó képezni. Pld.: phiztu > berphiztu> = /támadás > feltámadás/.

    A szócsalád. A szavak eggyütesét,amely ugyanabból a  szógyökbõl ered szócsaládnak nevezzük.Pld.< kar> = /vinni/. Néhány  szó  a szócsaládból: < karga, karro, karreo, kargu, kargatu, karreatu, garraio, garraetu,, etc.> */ teher, kocsi, szekér, hivatal, megrakni, kocsis, szekér, stb/.
 
 

    A Baszk nyelv biztos eredete ismeretlen. Évszázadk óta több eredetelmélet  foglakozott a kérdéssel Egyesek a bibliai  Babelhez kötötték a születését  és mint az egyik õsnyelvet tartották számon. Voltak akik a baszk népet a legendás Atlantok leszármazottainak  gondolták, innen ered nyelvük  is.  A kelta nyelv is feltételezett rokon nyelv volt egy ideig mert az ibér  nyelv lehet kelta eredetû és a kettõ szomszéd nép volt. Valóban van néhány kelta eredetûszó, mint  <hogois> = /húsz/, - <maite> = /drága/, - <andere> = /hölgy, dáma/,de a nyelvtan  tökéletesen különbözõ.

    A nyelvtudomány mai állása szerint a nyelv ezelött 15-18.000 éve vált el a sumir nyugati  nyelvcsoportjától, elöbb mint  a magyar  nyelv. Hosszú vándorlás, többezer éves Kaukázusi tartozkodás után érkeztek  mai hazájukba, ahol talán  12-14.000 éve tartozkodnak. Mi is ezt az elméletet tartjuk jelenleg érvényesnek, amíg uj tények, kutatások ennél jobbat  nem tudnak  ajánlani. A Baszk Tudományos Akadémia  és a Grúz T.A. kutatja a Baszk-Grúz rokonság lehetõségét.

    Néhány ibériai, japán,  semita-hamita szóhasonlatosság lehet a szókölcsönzés, vagy a véletlen  következménye. A szerzõ húsz éves kutatása  a sumér-etruszk-magyar irányba mutat.

    Ezt a munkaelméletet ajánljuk  olvasóinknak. A sumérból származó  nyelvek a Bajkál tó körüli  szétvállása a nyugati (kelta, szittya, etruszk, pártos, magyar, stb) és  a keleti  csoport között (japán, mandzsu, amerindiai, mikronéziai nyelvek), valószínüleg a történelemelötti  idõk homályos rejtélyében történt.

    A történelmi idõk folyaman a baszk kölcsönzött a latinból, mikor a római légiók gyamatositották országukat. Pld.: <grazia> = köszönöm/, (latin gracia)-.

    A barbár támadások alkalmából, a vandáloktól, a vízi gótoktól magukénak  fogadták a <zilhar> = /ezüst/ - < urkia> = /nyírfa/ - <gindach> = /hengerkerék/ és más  szavakat.

    Az arab hódítások idejébõl kölcsönöztek néhány szót, noha baszkföld soha nem volt elfoglalt terület. Ilyenek: < zaragoil> = gyerekpólya/ - <ochala> = /isten áldásával/ - <almaka/ = /oldal/.

    A baszk szótár egy negyed része a spanyol tájszólásokból ered. Mégsem lehet a  baszkot román nyelvnek tekinteni, mert kizárólag szókölcsönzés történt.

    Végül is, mint minden más nyelvben, százszámra van  idegen nyelvekbõl származó szavak: kinina, tapioka, alkool, mazurka, telegrafa, stb..
 
 

    A baszk nyelv hangsuly nélküli, olykor egyes tájszólásokban  gyenge  tónikus hangsuly esik  az elsõ szótagra, mint  a  magyarban.  Az idegenbõl eredõ szavak egyszerûsödnak, a kettõs mássalhangzók eltünnek,  a mássalhangzó torlodás kiküszöbölõdik.A törvény ugyanaz mint a magyar yelvben.Közös példa: halott él  ujra >> hal (ott elvész),  él >> el – ujra  >> ujja =halleluja   a feltámas örömkiáltása.

    A magán-és a mássalhangzó illeszkedés törvénye, és mint  láttuk a mássalhangzó torlódás három törvénye ugyanaz, mint  a magyar  nyelvben.

    A nyelv nem tûri  a képzett szavakban a kettõs magánhangzót.

    Pld: <basa>> basurde ( basaurde helyett)>=vaddisznó. Példa a magánhanzó illeszkedésre.< maite >>maitagarri (maitegarri helyett)./ szeretett>> szeretetreméltó/ -x a <garri>rag a hangja átalakítja  a  <maite> szó e hangját.
 
 

    A baszk nyelv olyan  kifejezési árnyalatok leírására képes, amely  más  nyelvben nem ismeretes. A magyar nyelv,  ragjai és képzõi  segítségével ugyan megközelíti  ezeket az árnyalati  finomságokat, de nem éri el  a baszkot. .Vannak esetek, mint ezt alább látni  fogjuk, hogy még a magyarban is több szavas körülirással kell  leforditani egyetlen  baszk  szó ragos  változatát..

    A baszkban a képzõk  ésa ragok  különbözõ  mondatrészekhez kapcsolódhatnak. A melléknevek  fokozását mutató ragok kötõdhetnek  fõnevekhez is.  A <-GO>  rag megfelel a magyar  <-b, -bb>  ragnak. Pld.: <HANDIAGO> = /nagyobb/,de lehet  mondani <GIZONGO> = /emberebb/.  (GIZON=ember).  Jobban  érthetõ a következõ  példa: <BIDE HA BIDEAGO> (BIDE = Út) = /ez  az  út  utabb/. olyan értelemben,  hogy a második helyen említett  jobb, mint az elsõnek említett út.

    Ugyanez a szabály vonatkozik a kicsinyitõ képzõkre. Pld <-TTO> raggal:<GIZONTTO>  = /jó kis emberke/,  de <GIZONTUTTO> = /megemberesedett/.  A magyarban a fõnevet ( /ember/) elõször igésíteni kell ( ember > emberesedik), a baszkban erre nincs szükség, fõnév megmarad fõnévnek és a rag  rámutat, hogy az  emberbõl  emberesebb ember  lett..Más  nyelvekben,mint angolban, vagy  franciában  hosszú körülirásra  van  szükség: he became  a  more perfect  man,  vagy: il est devenu un homme plus humain.

    Az összehasonlító ragok legtöbbje határozatlan ragozási módot vesz fel. akár ugyanazt a fokot jelzi, akár  kicsinyít, akár  nagyobbit  A ragok és a képzõk nyelvtanilag  két csoportra oszlanak. Az elsõ csoport ragjai kettõs nagyítást, a második csoport  tagjai  egyszerû nagyobbitást jeleznek.
 

    Azokban  a  fõnevekben, amelyekben  <z>, <s>,  vagy <tz>   hang van, ezek a  hangok  átalakulnak  <ch> vagy <cs> ( baszk helyesírás szerint  <x>)   hanggá. Ha a szóban <t> hang van, egy <ty> hanggá  változik. Példák: <ZAKHUR> = kutya,  <CHAKUR> = kiskutya, kutyucska..  Egy, erõs  személy  ha  gondozatlan, piszkos, annak  jelzõje < KISKIL>, ha  ez   azonban egy  gyenge, véna  ember, akkor jelzõje  < KICHKIL> lesz..

    Érdekes példát idéz Napoleon Lajos-Lukács herceg, nyelvész, III, Napoléon császár  unokatestvére  és a híres államcsíny egyik tervezõje, aki a Baszk és Finn Nyelvek c. könyvében , amelyben a baszk, a finn és a magyar  nyelv  rokonsága mellett tör  lándzsát,,a 21. oldalán írja : <DIZUT> =nekem van,  de ha ezt  egy  kisgyerek mondja, akkor ebbõl  < DICHUT> lesz.

1º. SKA   -   CSKA.

    E két rag  fõnévhez vagy melléknévhez  csatolható. A <SKA> rag nagyobbit,  jelentõséget ad, valaminek vagy  valakinek  A <CSKA>  rag pontosan megfelel a magyar  /CSKA, ,CSKE, KA, KE/ ragnak, azzal a különbséggel, hogy a baszk  rag  nem csak  kicsít, hanem  gunyol, lebecsül  is. Példa:< YAUNCHKA HORIDA MERE ARREBAREN SENHARGAIA > = /ez az úrficska  a  nõvérem  võlegénye/. A baszk  <CHKA> hangtanilag és  értelmileg  pontosan  ugyanaz mint  magyarban..

2º. SKILA -  CHKILA.

    A  két rag jelentés ugyanaz mint a fentieké. a  >SKILA> nagyméretût,  nagyszabásút  jelent, mig a <CHKILA> kisebb személyekre  és tárgyakra  vonatkozik.

3ª. SKO  -  CHKO.

    A <SKO> jelentése: /elég, elégséges /.  Pld. <HANDI> =/nagy/, <HANDISKO> = /elég nagy/. < HARDITCHKO HIZ ENETZAT> = /te túl bátor vagy nekem/.  A  túl bátor  kifejezés  gúnyos formában értendõ.. A magyarban a /sko, -csko/ szintén  kicsinyítõ ragok: pld. has > haskó,  zsák > zacsko,  Pál>Palkó,  János>Jankó, stb.

4º.  TO -TTO. (Ejtsd: TYO)

    Ez  a két rag  fõnévhez  csatolva a személy  vagy  tárgy  nagyságát, jelentõségét  csökkenti..     A <TO> ugyan ekkor  kifejezi, hogy a személy zömök, erõs, míg a <TTO>, gyenge, vézna személyre  vonatkozik.. Ugyanekkor a rag azt is jelenti,  hogy a személy vagy tárgy  szimpatikus, szeretett.

    Ezeknek a ragoknak  nem ismerjük  a magyar megfelelõjét  Ezt  nyelvünk csak körülírással tudja kifejezni. Példa:> GIZONTTO> = /szimpatikus  kis emberke/.  < GIZONTTO HORI KONTENT  DE  BERE  BURIAZ> = /ez a jó kis emberke önmagával megelégedett/.

5º. ZU, TSU, TCHU és SO.

    E ragok a bõvelkedés, a gazdagság  fogalmát  jelzik. Volt  ilyen rag a magyarban is, de ez az idõk folyamán elévült. Ilyen rag lehetett a  /mes/.  mint  pld : vér > vérmes., amely  szó  pontosan megfelel  a baszk <ODOL > ODOLZU>  képzésnek. Má magyar példa:  tartalom > tartalmas, értelem > értelmes. Baszk példák: >KOLOREZU = színdús, többszínû ,a  francia couleur = szín  kölcsönszóból,  <HANDITSU>  /nagyvonalú/,  < CHURITCHU= /tiszta fehér, makulátlan fehér, /
< ELHETSU> =/bõszavú,  szókerepelõ/, (ELHE = szó).

    A <SO> ragnak más jelentése  is lehet, Sngítségével egy  átvitt értelmû szóból  uj  fogalmat jelentõ kifejezés  születhet.  pld.:  <AITA> = /atya/,  >  <AITOSO>, ami eredetileg  kisapát, kisapót  jelentett, mai jelentése: /nagyapa/,és ugyanígy <AMA > AMASO > /anya > nagyanya../
 
 

1º.  BE - PE.

    Ez a rag lehet fõnévképzõ is, általában  azonban   mint kicsinyítõ rag  használatos.. Pld. <ZETA> = /szita (!!)/  >  <ZETABE>= /sûrûhálójú  szita/, ellentétben a   <ZETATSU> = /nagyhálójú  szitával/. Más példa:  <NERABE> = /szolga,inas/ ( latin: sub homine,parvus,servus), míg <ANERKATO> = /szolgáló, vagy cseléd/. Körülbelül olyan az összefüggésa két  szó között ,mint  a  magyarban  a  cseléd és a család  szavak  között. (V.ö.  a  fehércseléd  kifejezéssel).  A BE vagy PE  igazi  magyar értelme: /al/, mint  alelnök, alhadnagy, alperes, stb .szavakban. Innen ered az átvitt értelmébõl   a  kicsinyitõ  jellege.

2º. SKOT  -  SKATO.

    Ezek kicsinyítõ és gyúnyoló vagy becsmérlõ  ragok. Magyarban ezt csak beszéd formában a hangsullyal tudjuk  kifejezni, mélyebb, kissé elhúzott hanglejtéssel. Szószerinti  jelentésük: /egy kissé,  egy kicsit/. Pld.:<HANDISKOT> = /egy kissé nagy/, olyan értelemben, hogy noha a feladat . egy kissé nagy, mégis megbirkózunk vele. < GIZAIZKOT>= /gonosz kis emberke/. - Ha ezzel a raggal  képzett szavakhoz még a <ZAR>= /öreg/,  jelzõ is  járul, ennek még kicsinylõbb jellege lesz, pld.  <NESKAZAR> = /csúf  örgeg  lány/, olyan értelemben, mint az argótikus magyar  kifejezésben: vén tyúk.,

3º. NI.

    Kicsinyítõ képzõ, ugyanakkor szimpátiát, jó véleményt  fejez ki. Pld.: <HANDI>=/nagy/ és  <HANDINI> = / nem is olyan nagy/ A <NI> rag néha megfefel a magyar (-i) ragnak,mint  amikor a magyar  /nagybácsim/  helyett /nagyim/-ot  mond. Ez  a példa  a magyar és baszk  nyelv  közötti  lélektani  összefüggésre,  a  két nyelv  közös  szellemére  mutat. Mindezt  más  nyelvekben csak    körülirással  lehet  kifejezni.

    A /nagybáty/  szó az egyik szülõ férfitestvérét  jelenti, akihez  az alanynak  a szokásos  rokoni  tiszteleten  kívül kevés köze van. A  /nagybácsi/ szó a tiszteleten  kivül   szeretetnek,  megértésnek és hasonló érzemeknek ad kifejezést.  Végül a  /nagyim/, ezeken  kivül még  meleg  baráti  kapcsolatot, bizalmat, egy kis titkos cinkosságot  is elárul.

    A baszk és a magyar  nyelvtannak az a sajátossága,  hogy a  nyelvtani törvények  és  szabályok  rideg  felsorolása mellett  rávilágit a két nép  lelkivilágának belsõ  berendezésére  is.

4º. NO -  NNO.

    Személynévhez  kapcsolva  e  két rag  sajnálkozást és együttérzést  mutat. Magyarban nem  ismerünk  megfelelõ  ragot., csak  körülirással  lehet  az értelmét  magyarázni  mint.  a  / szegény kis /  kifejezéssel.  Pld.:  <MARINNO> =  szegény  kis Marika, , <YOANNO>= szegény  kis Jancsi.

5º. TER vagy TSER.

    E ragok a magyarban megfelelnek a /majdnem  vagy  kishijján/  határozó szónak..  Ha  a baszk  szó  L, N, R  vagy T  hanggal  végzõdik, akkor  <TSER>, máskülönben   < TER> ragot veszi fel. Pld.:
 < MANKATZER DUT> = /majdnem  elhibáztam,/  <  ERRATZER NIZ> = /majdnem megégettem  magam /. <ERATZER DA PLAZERREZ JULIEN> = /örömében   Gyula kishijján megbolondult/. <HITZER NIZ ATZO> = /tegnap  majdnem meghaltam/. ( <Hil> = halál !!).

    Példák <TER>  raghoz: <HAUTZER DUT ZURE BASOS> = /majdnem eltörtem a poharat/, <AHATZER DAT ZURE GOMENDIA> = /majdnem  elfelejtettem  a tanácsait/.  -  Ha egy ige a K hanggal  végzõdik, ez  elõbb felveszi  a fõnévi  igenév  <-i>  ragját  ( ez magyarban: -ni)  és ehhez  a <TSER>  és nem a <TER>  járul. Pld.: <IDEKITZEER  DUT  ATHA  HORI  USTE  GABEZ> =  /kishijján  tévedésbõl majdnem kinyitottam ezt a kaput/,  <AUZIKITZER  UN  CHAKURRAK>  =  /majdnem  megharapott  a  kis  kutya/.

6º. TE.

    E  rag  szintén  a bõség gondolatát  fejezi  ki, abban az értelemben  hogy  valamibõl  túl  sok  van. A magyarban  talán  a /ság, -ség/  képzõ  egyenértékû ezzel  a raggal,  mint a   gazdagság,  békesség  szavakban..Pld.: <GERLA  HANDIEKEK   ARTZENDUTZUTE  KASIK  BETHI  GOSETEA  ETA  IZURRITEA> = / a  nagy  háborúk majdnem  mindig  éhinséget  és  széleskõrû  pestis járványt  okoznak/, azaz  az éhségbõl  és a pestisbõl  van bõven.

7º. CHE. (olv. cse).

    Jelentése:/ sok,  egy  kicsit  sok/, ilyen rag a magyarban nincs.. Pld.:
<GIZONCHE> =/mint ember, egy  kicsit  sok, túlzott/ , <HANDICHE> = /kissé  túl  nagy/.  <HANDICHE  BI  ECHTRAMITATE  DIRA, BERDIN GAITCHTOAK> =  /túl sok  és  túl  kevés,  két   szélsõség,  egyformán  rosszak/.

8º.  EGI - EGHI.

    Megfelelnek  a magyar  /túl, túl  sok/  határozó  szavaknak.  Pld.:
<HANDIEGHI>  = /túl nagy/,  <GIZONEGHI> =  /túlzottan  emberi/.
< GOISEGHIYIN  HIZ< =  /túl  korán jöttél/.
 
 

1º. Az  összehasonlító mód.

    E mód ragja <AGO>, amely  a  jelzõhöz kapcsolódik A magyar /mint/ határozónak  megfelel  a baszk < ABANO>.  A    kontinüitás / a folytatóság/ határozói < ABAI, CERTE  és IT>  (ezek helyhatározók  is).  Pld:  <ELURRA  BANO  SURIAGO> =  /fehér mint  a  hó/.

2º. A  középfokú és felsõfoku  összehasonlítás...........

    A középfokú és  felsõfokú összehasonliás vagy  az <EN> raggal,  vagy  jelzõszavakkal történik. Jelzõszavak: < CHIT, ANIZ>, amelynek magyar  megfelelõje  a  /leg. legesleg./  Az  <ANIZ>  a <HANDIZ>-ból  származik.  ez  ennek  a közvetítõ módja..  Pld.: <ANITZ ZURHURRA> = /a legtudósabb/.

    A legfelsõbbfokú  összehasonlítás   ragja <EGI>. Pld.: < ZAHAR> = /öreg/. <ZAHARRAGO> = /öregebb/,<ZAHARRENA> = /legöregebb, / <ZAHARREGI> = /legeslegöregebb/. Kivétel: < ON> =  /jó/,  <HOBE> = /jobb/,  < HOBERENA és HOBEREGI> = /legjobb és legeslegjobb/.

    A felsõbbfok  képzése   úgy  történik,hogy  a jelzõ  a birtokosmód többesszáma  ragját, a meghatározott szó, a fõnév  a  részeshatározó mód ragját  veszi  fel. Pld  <GIZONEN  HANDINEA> = legeslegmagasabb (rangú)  emberek.
 

    Fentebb  említettük,  hogy  a baszk  nyelvben  nem csak a melléknév,  hanem az ige, a fõnév, egyes esetekben a határozószó  is fokozható,  vagy  ragozható.  A  B/:6º alatt említett  <TE>,  amely   ugyanakkor  bõségkifejezõ rag  is.,amidõn  szerepe  igenevi név,akkor  ragja,   a  fõnévhez  illeszkedik  és így fejezi ki  a bõség  gondolatát.Pld.: <IHIZTE> = /harmat/,  az <IHITZ> =  víz  szóból,  vagy  <SAGARTA>  = /almás,  ahol  sok  almafa van/, a <SAGAR> = /alma/ szóból.

    Egyes esetekben a fõnév     idõhatározó  ragot  vesz  fel, pld:
<EMAZTAGAIA>  az <EMAZ> = /asszony/  szóból kiindulva. Jelentése: /ara,mennyasszony,  leendõ asszony/.  Szószerinti  fordítása  barbarizmusnak  hangzik  a  magyar  fülnek: /asszonyozható  vagy  feleségülhetõ/.  Ezek  a  szavak természetesen nem szerepelnek egyetlen  magyar  szótárban sem,  azonban ha  valaki  kimondaná, vagy leirná ezt,  minden magyarul  tudó  azonnal megértené,  hogy  egy  olyan  lányról van  szó, akibõl  idõvel  feleség  lehet.

    Ez mutatja, hogy  a magyar nyelv sem  zárkózik  el a fõnév ragozásától.  Ez egy indo-európai    nyelvben elképzelhetlen.

    Végül egy másik  példa a magyar  és baszk  nyelv  szellemi  hasonlatosságára  a fokozással és ragozással  kapcsolatban.

    A <ZEN>  rag a jelentõ mód félmult  idejének egyes szám  harmadik  személyének  ragja  magyarul : /-A,/ -  mint  val-a, sétál-a, stb.szavakban  Ha  ez  a rag  egy  személy  nevét  követi, ez azt  jelenti, hogy a személy  a  f é l m u l t b a n  van, azaz  már  nincs  az élõk  sorában.  Ez  a  nyelvtani egyedüállóság, különlegesség magtalálható  a magyar  nyelvben is. A   /VOLT/  igeforma magyarban személy vagy fõnévhez kapcsoltan, mint  jelzõ  az elmulást jelentii , mint  a baszkban az <EN> rag..Ugyanazzal , az igeragozási  formával  mindkettõ az elhunyás  fogalmát  fejezi ki: pld.  a  v o l t  nagyságos fejedelem,  v o l t  édesanyám, stb. Közös  értelmük a két  nyelv  hasonló belsõ  felépítésére mutat..  A  <ZENA>  = /vala, volt/  példa arra,  hogy  egy  szó  hogyan lesz raggá  vagy talán  hogy alakult  át  egy  rag  szóvá, ragozott  igévé

    Megjegyzendõ,  hogy ugyanez  a  nyelvtani  forma  létezik  egy  harmadik  nyelvben is, mégpedig  a  kanadai  Algokin  indiánok nyelvében ( Études  philologiques sur  quelques langues  sauvages de l’Amérique, szerzõ: N.-O., Montreal, Canada, 1866. A könyv megtalálható  a Montreáli Egyetem könyvtárában).

Megjegyzések.
< -> között nagybetûs szavak baszk, a / -/ közötti  kisbetûs szavak  ennek  a magyar  fordítása vagy egyenértéke.

(D.S.y F.)