A hangok ősi jelentése
|
Latin betűjele | Hangzó- sítása | Jelentéstartalma |
A, Á | a, á | - Fizikai síkon értelmezendő, nem szellemi síkon, kiinduló helyzet, időben valaminek az első fele.
- Szó végén: visszautal, megerősíti, hogy fizikai síkon kell értelmezni a szót, valószínűleg egyedi példányra (vagyis konkrétra) utal. |
B | b | - Védett helyen van, benne van, vagy abból kibújik, kiszakad, kirobban. |
C | c | -Leginkább ugyanaz, mint a CS hangnak. Igazán más, a CS-től eltérő jelentést nem sikerült találni, miközben jelentéstartalmilag jól megfelel a CS-nek. |
CS | cs | - Összekötés, kapcsolódás.
- Kicsi. |
D | d | - Térben: jó, eszményi hely a térben.
- Időben, cselekvésként: valami törekszik a eszményi helyére. |
E, É | e, é | - Eszmei síkon értelmezendő, nem a fizikai síkon. |
F | f | - Térben a felső tér-rész, esetleg felület, és önmagában teljes és egész, megérett.
- Időben folyamatos, hosszan tartó. |
G | g | - Gömbölyű, teljes, kerek, hajlott, hajlékony.
- Időben hosszan elnyúló, esetleg ismétlődő. |
GY | gy | - A G és a J hangok jelentéstartalma együtt (lásd ottan). |
H | h | - Egy része, egy darabja a térnek. Vagy ugyanazon a szinten, vagy lejebb/lent van, az egész térhez viszonyítva. |
I, Í | i, í | - Sok, egyenként egyszerűen nem számlálható. |
J | j | - Jó, jóságos. |
K | k | - Kiáll valamiből, kinn van, kiugrik.
- Kemény (nem puha) tulajdonsággal bír, nem lehet nem figyelembe venni. |
L | l | - Él, élethez kapcsol. |
LY | ly | - Életet, mozgást jelentő valami, amit jónak lát a beszélő, vagy jónak akar feltüntetni. |
M | m | - Fizikai síkon: térben az Én (Ego) a maga teljességében.
- Időben a most, jelenvaló (ahogyan az Én ezt átéli). - Nem fizikai síkon, eszmei szinten: az egész világ. |
N | n | - A női alapelv kifejezése; növekvő és termő. |
NY | ny | - Amennyiben összevont hang, akkor az N jelentése kiegészítve a J jelentésével.
- Rövid ideig, egyforma intenzitással létezik. |
O, Ó | o, ó | - Fizikai síkon értelmezendő, nem szellemi síkon. A-val összehasonlítva: kibocsájtó, távozó. |
Ö, Ő | ö, ő | - Eszmei és földi értelemben egyaránt. |
P | p | - Kapcsolódás egy felettes valamihez, amely parancsoló, ugyanakkor jóságos, tanító jelleggel (is) bír. |
R | r | - Parancsol, fölé-alá rendelt kapcsolat.
- Rossz. |
S | s | - Ős, ősi.
- Sokaság, az őstől induló leszármazás egész láncolata. |
SZ | sz | - Minden síkon: valami szűk, szoros. |
T | t | - Fizikai síkon: a tér.
- Szellemi síkon az éter?űr? A szellemi térfogat? |
TY | ty | - ??? |
U, Ú | u, ú | - Ismer,tud. |
Ü, Ű | ü, ű | - Eszmei és földi értelemben egyaránt. |
V | v | - Szétbont, egyedülálló, egyedi, elkülönülő. |
Z | z | - Folyamatosan, időben hosszan elnyújtva történik valami, vagy tud történni. |
ZS | zs | - Z-nek az a változata, amely egyben kifejezi a lágyságot, kicsinységet, Z kezdeti, nem teljesen kifejlett állapotát. |