A szemléletes gondolkozás logikája (természetes a-b-c)
KIVONAT
dr. Balla Zoltán
A szerző keresni kezdte: vajjon a nyelv alapszekezetében - mely természete
szerint a gondolat kifejezésére szolgál - nem találhatnónk-e oly elemeket,
melyek a fogalmak kiépítéséhez szükséges alapképzeteket hordoznák?
Szélesebbkörű kivizsgálásokkal rájött, hogy a beszédhangoknak pontosan
elhatárolható, geometriai jellegű jelentései vannak, továbbá hogy a beszédhangok
természetes értékei, vagyis sajátlagos érzet-, illetve képzettartalmai
éppen azok, amelyekre minden fogalom támaszkodhat.
Hangmagyarázatai - röviden összefoglalva - az alábbiak:
| Hang |
Jelentéstartalma |
| A |
a lapszerűség kifejezője
|
| B |
a gömbszerűség egyik részletjelentése
|
| D |
a gömbszerűség másik részletjelentése
|
| F |
a gáznemű diszpergáltság jele
|
| G |
mint az egység, gömbszerűség kifejezője
|
| I |
a kicsinység, pontszerűség kifejezője
|
| J |
az o,g,d,b-ből kimetszett kis ívnek véve, azok öszes jelentésviszonyainak csírája benne rejlik
|
| K |
a szilárdság jele
|
| L |
a nyúltság, vonalszerűség hangja
|
| M |
a tömbszerűség hangja
|
| N |
j-nél kifejezettebb, zártabb görbület
|
| O |
a kerekség jele
|
| P |
mint a lágyság kifejezője
|
| R |
mint a részeltség hangja
|
| S |
a símaság jele
|
| SZ |
a felosztottság jele
|
| T |
a határok ütközésének hangja
|
| U |
mint az űr hangja
|
| V |
a szögszerűség jele
|
| Z |
a felosztás hangja
|
Kivonat
<vissza<
|